«« bezár

2007. augusztus 2: Bölön mozgolódik (Háromszék napilap)

Bölön hegyén ki fog gyúlni a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának jeltüze, innen indul majd a feldíszített ,,futkározó szekér", részeként az erdővidéki ünnepi eseményeknek.
Bölön — egyedüliként Kovászna megyéből — pályázatot nyert a távközlési minisztériumnál internetes-számítógépes központ megteremtésére, melynek elhelyezése most nem kis gondot okoz a községvezetésnek. A polgármester elmondta, olyképpen szándékoznak létrehozni a központot, hogy uniós informatikai irodaként is hasznára legyen a településnek.
Jól döntött a helyi tanács, amikor helyet vásárolt vissza a volt téesz beépített területéről, mert itt, a mázsaház mellett kap helyet hamarosan egy Rompetrom-benzinkút, mely igen szükséges az Olt völgynek ezen a szakaszán. A hidvégi kutat lezárták, a baróti pedig eléggé messze van.
A falu legmagasabb pontján található a település temetője: unitárius, református és román. Sikó Imre polgármester az alkalmas helyet mutatja, ahová kis tereprendezés után (a takarítást már elvégezték) uniós elvárások szerint felépítik a ravatalozóházat. Meglepett, hogy a temető református részéről eltűntek a kimondottan bölöni típusú faragott fejfák, az unitárius részen maradt még belőlük. Egy szép és régi példánnyal támasztották be például a temetőkaput! Ilyen típusú fejfát sehol nem látni, és sehol nem készítenek megyénkben. Érdemes volna a még itt-ott elfekvő egy-egy példányból kis gyűjteményt összehozni, mondjuk, a református templom cintermében. Felhívtuk Akácsos Pál helybeli tanár, faragómester figyelmét, aki elmondta, hogy alkalmat kerít a helyi mintakincs megmentésére, de: ,,a fejfa az fejfa, a kopjafa, az más célt szolgál", a kettőt külön szereti tárgyalni, készíteni. Egyébként gondoltak itt már a hagyományőrzésre is, mert régi bölöni, fából faragott és csillaggal díszített kapulábak mintájára készítette el a polgármester a falu megyeszékhely felőli bejáratánál a falutáblát.
Uniós ösvényeken
Megalakulása óta jól működik a 131 tagot számláló Szarvasmarhatartó Egyesület. A tejet négy esztendeje a bukaresti Danone cégnél értékesítik. Elnyerték a termelési csoport címet, s mint ilyen, pályázhattak egy ehhez kapcsolódó objektum megépítésére. A bölöniek ultramodern uniós tejcsarnokra gondoltak a hajdani téesz térségében, a jelenlegi csarnok ugyanis nem saját épületükben működik, és a célra sem alkalmas. Hamarosan felszerelnek a faluban egy bankautomatát, s a bölöni tejtermelő kártyával veheti fel jól megérdemelt tejpénzét.
A nyári napközi otthon jól működik, ezért arra gondolt a községvezetés, hogy alakítanának egy szociális központot is. A diakóniai szolgálat — mely eddig Nagyajtával közösen működött — függetlenítette magát, külön bölöni munkapontot létesítettek. László Éva asszisztens és Bíró Rozália ápolónő végzi e hasznos munkát, betegek és öregek ellátását, időleges gondozását — há¬rom napon át a községközpontban és két nap Bölönpatakon. Negyven beteget látogatnak naponta, olyanokat, akikhez mindennap el kell menni. Most kaptak pelenkát, vannak kölcsönözhető segédeszközeik, ágyak, tolókocsik, ágytálak. ,,A nyári gyerektáborban is tevékenykedtünk — mondta László Éva —, gyakorlati bemutatót tartottunk a szabadban lehetséges balesetek elsősegélynyújtásáról."
A romakérdés és egy ősi közmondás
Alexe Drăgan roma nemzetiségű tanácstag elmondta: nem érzik magukat diszkriminálva, a bölönpataki, egyre népesebb roma közösség minden gondjában osztozik a bölöni önkormányzat, melyben három roma társával együtt képviselők.
— Nemrég tértünk haza Kolozsvárról, ahol egy romákkal kapcsolatos országos megbeszélésen vettünk részt Sikó Imre polgármesterrel, a szociális kérdésekkel foglalkozó Szórádi Katalinnal és Doina Munteanu tanácstaggal. Olyan országos projektek ismertetéséről volt szó, amelyek kimondottan a roma lakosság anyagi helyzetének javítását célozzák meg. Nagy a reményem, hogy a program nyújtotta előnyökből majd mi is részesülünk. Mi is bemutattuk nagy lélekszámú roma közösségünk gondjait-bajait, az eddig elért eredményeket s azt a tervezetet, melynek alapján már ebben az évben megkezdik az ivóvíz bevezetését Bölönpatakon.
A roma képviselő évek óta a pünkösdista vallást kö¬vetők népes táborába tartozik. Elmondta, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt épített imaházuk szűknek bizonyul. A hívek száma eléri a hatszázat, s ha időközben hazatérnek azok is, akik Magyarországon dolgoznak, nem férnek be a templomba. Bővítésében, új építésében eddig még nem leltek segítő kézre, hosszabb ideje már annak, hogy a központi pünkösdista egyház semmivel nem segíti ezt a közösséget. Arra, hogy a helyi romák saját erejükből bővítsenek, nincs lehetőség: nagy a munkanélküliség, szociális segélyből ilyen munkálatra aligha futja. Kár, hangsúlyozta Drăgan, mert ez a vallás sem tanítja semmi rosszra tagjait, s lám, alig harminc család van a roma telepen, akik áttértek a Jehova Tanúi-kultuszra, s azoknak már épül is az imaházuk.
E sorok írója is jelen volt azon a megbeszélésen, amikor a Romák Országos Szövetségének elnöke tiszteletét tette Bölönben, és azt ígérte, hogy teljes irodai felszerelést biztosít egy irodahelyiség számára Bölönpatakon, ahol kimondottan a romakérdésekkel foglalkoznának. Miként a helybeliek elmondták, az ígéretből nem lett semmi, s amikor személyesen keresték fel az elnököt bukaresti székhelyén, bejelentette, pillanatnyilag nem tud időt szakítani a megbeszélésre. Eszükbe jutott, hogy: ,,Az ígéret szép szó, s ha megtartják úgy jó!" Úgy tűnik, a romák központi szervezete nem veszi annyira komolyan ennek a népcsoportnak az integrálódását, mint azoknak a Kovászna megyei településeknek az önkormányzatai (Árapatak, Nagybacon, Gidófalva, Sepsikőröspatak stb.), ahol valós gond a romakérdés rendezése.

Kisgyörgy Zoltán – Háromszék napilap, Faluvilág

«« fel | bezár