Untitled Document
Vissza a nyitólapra!
Vissza a nyitólapra!
Untitled Document
 
Hírek/újdonságok | Interjúk | Program | Sajtófigyelő | Felhívások | Találkozások | Galéria | Elérhetőség
Regisztrációs adatbázis | Regisztráció ! | Üzenetek | Háromszék | Értéktérkép/körutak | Zarándokhelyek | Hasznos oldalak
 
     
 

Oriáspince-tető - EMLÉKHELY látványterve

Eresztevény a mondák szerint a neve a következő módokon származhatott.

– Ereszd a vént! – a tatárjárás alkalmával a sok rabszíjra füzött foglyok felett Eresztevény táján tartott szemlét Khánjuk, de látva, hogy azok között sok a munkaképtelen öreg, elkiáltá magát: „ereszd a vént”
– Ereszd a mént! – Az ős időkben Maksán tartott gyűlésekre egybesereglett székely lovagok (lofők) e helyen szokták volt a legelés végett kiereszteni méneiket, miből a hely neve Ereszd a mént lett.
– A Brassó és Kézdivásárhely közötti útvonalon talán a szekérrel közlekedő székelyek valamikor itt eresztették enni a lovaikat. „kiereszteni” – megetetni.
– Sokkal valószínűbbnek tartja Orbán Balázs, hogy a név valamely személytől ered vagy éppen valamely ázsiai „visszemléken” alapszik. – ez azért valószínűbb, mivel a Királyhágón túl is pusztára, erdőre és családra alkalmazva már a 13. században feltaláljuk. – 1257- Erezteun nevű erdő
– Igen hihető, hogy a háromszéki Eresztevény is nagyon régen keletkezett – iratok szerint 1567-re tehető, amikoris Erezthwen néven 12 kapuval van bejegyezve.
– ÓRIÁSNAK nevezi Orbán Balázs az Eresztevénytől nyugatra emelkedő azon kifutványt nevezik, mely az Olt és a Feketeügy közti hegységnek egyik végfokát képezi E hegynek tetőlapján 100 lépés kerülettel bíró 4-5 öl magasságú töltés, vagy jobban mondva körgátony látható, mit – mivel közepe üreges – egy váracs vagy őrtorony maradványának tartok. Ettől nyugatirányú 100 lépés távolra másik 70 lépés kerületű ily kisebb körgátony emelkedik. Az előbbit óriások pinczéjének, az utóbbit óriások kútjának, s ezekről a hegyet magát Óriásnak nevezi a nép.
– A rege azt mondja, hogy ott oly roppant óriás lakott, ki innen pár lépéssel a torjai Bálványosra, s a borosnyói várhoz lépett. Az óriásnak azonban minden nagysága s minden hatalma mellett is el kellett e vidékről húzódnia akkor, midőn az emberek származásakor a vidék birtoka ezeknek ítéletett oda, de távozása előtt roppant pinczét készített a hegy gyomrába, s roppant kincsének elvinni nem tudott részét oda rejtette el, mely hit alapján a vidék lakói szorgalmatosan is ásogatnak az itten vélt kincs után. Azonban véleményem szerint ezen ily cifra mesékkel felékített műmaradvány nem egyéb volt, mint egy középkori oly figyelő váracs, melynek csak zömtornyai voltak kőböl épülve, míg kívülről azt csak karózat és földtöltés övezte, ezek el is tűntek nyomtalanul, míg az erőteljes építészetű zömtornyoknak romjai egészen korunkkig fenmaradtak.
– Ezen erőd fekvése itt e hegyfokon, - honnan egész Háromszéken annak úgy fel-, mint alvidékén végig lehet pillantani – igen előnyös volt, s mint a rege jelöli, a Bálványos és Borosnyóköri várak közti egybeköttetés volt hivatása. Az ember megjelentével elköltözködő óriás regéje olyasmit sejtet, hogy azt már a székelyek ide települte előtt e tájt lakott nép építette, sőt még az sem lehetetlen, hogy a középkori várt megelőzőleg a rómaiaknak állott itt egy oly vigiliája, mely a komollói és kézdivásárhelyi castrumok közt az azon korban szokásos hadi távirdát képezte, egybefüggésben egy másik, ugyan e hegyháton hátrább fekvő, ilyszerűen és a besenyői Csente tetőn levő harmadik ehhez hasonló dombozattal, melyek szintén ily őrtornyok vagy vigilák maradványai lehetnek, azonban az óriás (a római) elvonult az emberek (a gót és hun) megjelentekor, kiknek e tájra költözött raja a székely telephelyének oltalámra igénybe vehette, s saját erődítvényi modorába alakítva, hasznosíthatta a rómaiaktól hátramaradt erődöt. Mindezek azonban csak a rege homályos mécsének bizonytalan világításában felötlő sejtelmek, melyeket csak rendszeres ásatások nyomán lehetne talán egykor megerősíteni vagy lerontani.

Orbán Balázs: Székelyföld leírása


A HELY EGYSZERÜEN CSAK OTT VAN, ott volt a múlt év elején, ott volt negyvenkét évvel ezelőtt, ott volt száz, meg ezer évvel ezelőtt is. Építettek rá, gyülekeztek rajta, írtak róla. Nem akármilyen hely! A HELY. Mit lehet ide rajzolni, vagy még inkabb, építeni?
Tulajdonképpen úgy kellene hagyni, ahogy van, és mindenki menjen fel oda…nem terepjáróval, és nem tömegesen….akkor érthetőbb lesz, hogy mit akarok mondani.

JELT KELL HAGYNI, ez a feladat, a feladatot pedig el kell végezni. Emlékmű… az elég rosszul szól…park….na ez talán közelebb áll a hely szelleméhez. Egy jel, aminek fukciója van, mert a parknak funciója van, nevek, számok, jelek, amit a mi korunk tesz hozzá a Helyhez.

KŐ, FA, FÉM, anyag, tér, idő, hiszen bejárható, bejárandó, és főként belátható, hisz, ha körbenézünk, látjuk a teljes teret, ami a miénk, ameddig a szemünk ellát…addig, és nem tovább. És a fény, meg a szél….csak ott vannak, amugy, maguktól, a hely részeként, mintegy mellékesen, és néha a tűz is ott van alkalomadtán.

AZ EMBERI KÉZ nyoma, a köveken, a fákon, a gyepen, a láncon, a betűn. Ez is jel. Talán a legbonyolultabb, mert visszanéz, de most készül, 2007 nyarán. A felírat a múltat jelöli, de előre mutat. A stációknak nincs vége. Most, most vagyunk….Valamerről érkezünk, és valamilyen irányba tovább lépünk.

ÚJABB FELADAT mindennek a létrejöttéről írni, nem könnyű, főként olyan embernek aki inkább rajzolni szokott. A hely mindig meghatározza a megoldást. Nem tudom, hogy ma, itt, ahol most vagyok, mit rajzolnék, azt sem tudom, hogy Zaki mit rajzolna, most, ott ahol ő van. Azt sem tudom, hogy a két dolog miként találkozna…A variációk, ha nem is végtelenek, de izgalmassá teszik az ember életét. Ez, azt hiszem a negyedik volt….

Damokos Csaba
01. 08. 2007, Firenze


A FELADAT
Kifejezni azt a drámát amely egy Háromszéken született, idegenbe szakadt hazánkfia lelkében dúl, azt a harcot melyet az itthon maradottak vívtak a megmaradásért, a visszatérők örömét, a helyben maradottak büszkeségét.
De elsősorban az összetartozásukat...

A HELYSZÍN
Óriáspince tető - egy hegy Háromszék kellős közepén.
A hegytetőn földhalom: egy ősi sír. Innen körbe-körbe egész Háromszék látszik, itt ha éjjel tüzet gyújtanak azt minden háromszéki látja.

AZ EMLÉKMŰ
Ezt az ősi halmot állja körbe 12 csupasz fenyőóriás-törzs. Mindenikből kihajt egy egy ág amelyek összeborulva kupolát képeznek a földhalom fölött. Tulajdon képpen ezek az ágak, gerendák melyek vasbilincsekkel, vasláncokkal kapcsolódnak a szilárdan álló szálfákhoz. Ha nem lennének a láncok a gerendák eldölnének, szétesne az egész építmény. A láncok és az oltárral megegyező átmérőjű vaskarika (az oltár égre vetített lenyomata) kényszeríti a gerendákat arra, hogy összeboruljanak, kupolát alkossanak.
A földhalom tetején kerek oltárkő-tűzhely amelyen minden évben 12 alkalommal tüzet kell gyújtani azon a napon amelyet a 12 stáció (az oda vezető ösvény nyomvonalán elhelyezett 12 kapu) küszöbkövébe vésve találunk. Ezek a dátumok Háromszék népének történelmi évfordulói.
Az oltárköves lármafa a közepe annak a lángnyelvek alakját felvevő, minden település irányába elinduló lapos kövekből rakott ösvényrendszernek, melynek végeinél egy-egy szikladarab áll. Minden sziklakövön egy település neve és egy évszám található-a helység első írásos említése.

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
Felérünk a hegyderékra, a szerpentines, köves út végénél földbe ásott cölöpökből kialakított kört találunk, leülünk (körbe ülünk) megpihenünk. Innen indul az ösvény. A kapuk-stációk mutatják az utat a kupolás lármafához. Minden stáció küszöbén elolvassuk a feliratot. A kupolás lármafához érve felkapaszkodunk az oltárkőhöz, onnan szétnézve látjuk szülőföldünket.
Szülőfalunk, városunk irányába indulva megtaláljuk a mi sziklakövünket.
Odaérve emlékezzünk a múltra és gondoljunk a jövőre. Ámen.

Zakariás Attila
műépítész

«« vissza | fel

 

 
Untitled Document








 

További médiapartnerek:
Sláger Rádió, Székely Hírmondó, Polyp TV, Profi Rádió, Plusz Portál, Erdővidék Hetilap, Marosvásárhelyi Rádió, www.erdovidek.ro, 24 FUN, Fókusz portál

 

Untitled Document
Háromszék NapilapSepsi RádióKrónika NapilapDuna Televizió
2.0 verzió Copyright © 2007 Háromszéki Magyarok Világtalálkozója
szerkesztő: Török Enikő és Péter Orsolya | design: Kolumbán Hanna | web-fejlesztés: Cast kft