Oriáspince-tető - EMLÉKHELY látványterve
Eresztevény a mondák szerint a neve
a következő módokon származhatott.
– Ereszd a vént! – a tatárjárás
alkalmával a sok rabszíjra füzött foglyok felett
Eresztevény táján tartott szemlét Khánjuk, de
látva, hogy azok között sok a munkaképtelen
öreg, elkiáltá magát: „ereszd a vént”
– Ereszd a mént! – Az ős időkben Maksán tartott
gyűlésekre egybesereglett székely lovagok (lofők)
e helyen szokták volt a legelés végett kiereszteni
méneiket, miből a hely neve Ereszd a mént lett.
– A Brassó és Kézdivásárhely közötti útvonalon
talán a szekérrel közlekedő székelyek valamikor
itt eresztették enni a lovaikat. „kiereszteni”
– megetetni.
– Sokkal valószínűbbnek tartja Orbán Balázs,
hogy a név valamely személytől ered vagy éppen
valamely ázsiai „visszemléken” alapszik. – ez
azért valószínűbb, mivel a Királyhágón túl is
pusztára, erdőre és családra alkalmazva már
a 13. században feltaláljuk. – 1257- Erezteun
nevű erdő
–
Igen hihető, hogy a háromszéki Eresztevény is
nagyon régen keletkezett – iratok szerint 1567-re
tehető, amikoris Erezthwen néven 12 kapuval
van bejegyezve.
– ÓRIÁSNAK nevezi Orbán Balázs az Eresztevénytől
nyugatra emelkedő azon kifutványt nevezik, mely
az Olt és a Feketeügy közti hegységnek egyik
végfokát képezi E hegynek tetőlapján 100 lépés
kerülettel bíró 4-5 öl magasságú töltés, vagy
jobban mondva körgátony látható, mit – mivel
közepe üreges – egy váracs vagy őrtorony maradványának
tartok. Ettől nyugatirányú 100 lépés távolra
másik 70 lépés kerületű ily kisebb körgátony
emelkedik. Az előbbit óriások pinczéjének, az
utóbbit óriások kútjának, s ezekről a hegyet
magát Óriásnak nevezi a nép.
–
A rege azt mondja, hogy ott oly roppant óriás
lakott, ki innen pár lépéssel a torjai Bálványosra,
s a borosnyói várhoz lépett. Az óriásnak azonban
minden nagysága s minden hatalma mellett is
el kellett e vidékről húzódnia akkor, midőn
az emberek származásakor a vidék birtoka ezeknek
ítéletett oda, de távozása előtt roppant pinczét
készített a hegy gyomrába, s roppant kincsének
elvinni nem tudott részét oda rejtette el, mely
hit alapján a vidék lakói szorgalmatosan is
ásogatnak az itten vélt kincs után. Azonban
véleményem szerint ezen ily cifra mesékkel felékített
műmaradvány nem egyéb volt, mint egy középkori
oly figyelő váracs, melynek csak zömtornyai
voltak kőböl épülve, míg kívülről azt csak karózat
és földtöltés övezte, ezek el is tűntek nyomtalanul,
míg az erőteljes építészetű zömtornyoknak romjai
egészen korunkkig fenmaradtak.
–
Ezen erőd fekvése itt e hegyfokon, - honnan
egész Háromszéken annak úgy fel-, mint alvidékén
végig lehet pillantani – igen előnyös volt,
s mint a rege jelöli, a Bálványos és Borosnyóköri
várak közti egybeköttetés volt hivatása. Az
ember megjelentével elköltözködő óriás regéje
olyasmit sejtet, hogy azt már a székelyek ide
települte előtt e tájt lakott nép építette,
sőt még az sem lehetetlen, hogy a középkori
várt megelőzőleg a rómaiaknak állott itt egy
oly vigiliája, mely a komollói és kézdivásárhelyi
castrumok közt az azon korban szokásos hadi
távirdát képezte, egybefüggésben egy másik,
ugyan e hegyháton hátrább fekvő, ilyszerűen
és a besenyői Csente tetőn levő harmadik ehhez
hasonló dombozattal, melyek szintén ily őrtornyok
vagy vigilák maradványai lehetnek, azonban az
óriás (a római) elvonult az emberek (a gót és
hun) megjelentekor, kiknek e tájra költözött
raja a székely telephelyének oltalámra igénybe
vehette, s saját erődítvényi modorába alakítva,
hasznosíthatta a rómaiaktól hátramaradt erődöt.
Mindezek azonban csak a rege homályos mécsének
bizonytalan világításában felötlő sejtelmek,
melyeket csak rendszeres ásatások nyomán lehetne
talán egykor megerősíteni vagy lerontani.
Orbán Balázs: Székelyföld leírása
A HELY EGYSZERÜEN CSAK OTT
VAN, ott volt a múlt év elején, ott volt negyvenkét
évvel ezelőtt, ott volt száz, meg ezer évvel
ezelőtt is. Építettek rá, gyülekeztek rajta,
írtak róla. Nem akármilyen hely! A HELY. Mit
lehet ide rajzolni, vagy még inkabb, építeni?
Tulajdonképpen úgy kellene hagyni, ahogy van,
és mindenki menjen fel oda…nem terepjáróval,
és nem tömegesen….akkor érthetőbb lesz, hogy
mit akarok mondani.
JELT KELL HAGYNI, ez a feladat,
a feladatot pedig el kell végezni. Emlékmű…
az elég rosszul szól…park….na ez talán közelebb
áll a hely szelleméhez. Egy jel, aminek fukciója
van, mert a parknak funciója van, nevek, számok,
jelek, amit a mi korunk tesz hozzá a Helyhez.
KŐ, FA, FÉM, anyag, tér, idő,
hiszen bejárható, bejárandó, és főként belátható,
hisz, ha körbenézünk, látjuk a teljes teret,
ami a miénk, ameddig a szemünk ellát…addig,
és nem tovább. És a fény, meg a szél….csak ott
vannak, amugy, maguktól, a hely részeként, mintegy
mellékesen, és néha a tűz is ott van alkalomadtán.
AZ EMBERI KÉZ nyoma, a köveken,
a fákon, a gyepen, a láncon, a betűn. Ez is
jel. Talán a legbonyolultabb, mert visszanéz,
de most készül, 2007 nyarán. A felírat a múltat
jelöli, de előre mutat. A stációknak nincs vége.
Most, most vagyunk….Valamerről érkezünk, és
valamilyen irányba tovább lépünk.
ÚJABB FELADAT mindennek a létrejöttéről
írni, nem könnyű, főként olyan embernek aki
inkább rajzolni szokott. A hely mindig meghatározza
a megoldást. Nem tudom, hogy ma, itt, ahol most
vagyok, mit rajzolnék, azt sem tudom, hogy Zaki
mit rajzolna, most, ott ahol ő van. Azt sem
tudom, hogy a két dolog miként találkozna…A
variációk, ha nem is végtelenek, de izgalmassá
teszik az ember életét. Ez, azt hiszem a negyedik
volt….
Damokos Csaba
01. 08. 2007, Firenze
A FELADAT
Kifejezni azt a drámát amely egy Háromszéken
született, idegenbe szakadt hazánkfia lelkében
dúl, azt a harcot melyet az itthon maradottak
vívtak a megmaradásért, a visszatérők örömét,
a helyben maradottak büszkeségét.
De elsősorban az összetartozásukat...
A HELYSZÍN
Óriáspince tető - egy hegy Háromszék kellős
közepén.
A hegytetőn földhalom: egy ősi sír. Innen körbe-körbe
egész Háromszék látszik, itt ha éjjel tüzet
gyújtanak azt minden háromszéki látja.
AZ EMLÉKMŰ
Ezt az ősi halmot állja körbe 12 csupasz fenyőóriás-törzs.
Mindenikből kihajt egy egy ág amelyek összeborulva
kupolát képeznek a földhalom fölött. Tulajdon
képpen ezek az ágak, gerendák melyek vasbilincsekkel,
vasláncokkal kapcsolódnak a szilárdan álló szálfákhoz.
Ha nem lennének a láncok a gerendák eldölnének,
szétesne az egész építmény. A láncok és az oltárral
megegyező átmérőjű vaskarika (az oltár égre
vetített lenyomata) kényszeríti a gerendákat
arra, hogy összeboruljanak, kupolát alkossanak.
A földhalom tetején kerek oltárkő-tűzhely amelyen
minden évben 12 alkalommal tüzet kell gyújtani
azon a napon amelyet a 12 stáció (az oda vezető
ösvény nyomvonalán elhelyezett 12 kapu) küszöbkövébe
vésve találunk. Ezek a dátumok Háromszék népének
történelmi évfordulói.
Az oltárköves lármafa a közepe annak a lángnyelvek
alakját felvevő, minden település irányába elinduló
lapos kövekből rakott ösvényrendszernek, melynek
végeinél egy-egy szikladarab áll. Minden sziklakövön
egy település neve és egy évszám található-a
helység első írásos említése.
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
Felérünk a hegyderékra, a szerpentines, köves
út végénél földbe ásott cölöpökből kialakított
kört találunk, leülünk (körbe ülünk) megpihenünk.
Innen indul az ösvény. A kapuk-stációk mutatják
az utat a kupolás lármafához. Minden stáció
küszöbén elolvassuk a feliratot. A kupolás lármafához
érve felkapaszkodunk az oltárkőhöz, onnan szétnézve
látjuk szülőföldünket.
Szülőfalunk, városunk irányába indulva megtaláljuk
a mi sziklakövünket.
Odaérve emlékezzünk a múltra és gondoljunk a
jövőre. Ámen.
Zakariás Attila
műépítész
«« vissza
| fel
